A múló időt, illékony cseppekben kapom meg,

várom, szomjas vándorként, ki éltéért remeg.

Bízva, remélve, kiapadhatatlan forrás lesz,

mely, rövid létemnek éltetőn csörgedez.

Minden perc, mi végtelenből kúszik elő,

biztatást ad: éld a jelent, van még jövő.

Ne sajnáld hát, perceid emlékre pazarolni,

értékét a múltnak, az idő tovább érleli.

B.j.