mikor el�sz�r r�m mosolyogt�l, dereng� utcai l�mpa f�ny�ben,

szemed f�ny�vel r�m tal�lt�l, �s �n elvesztem m�ly�ben.

Eml�kszem,

hajad lebbent a h�v�s sz�lben, illatod k�rbe�lelt, elb�d�tott,

aur�d l�thatatlan k�r�ben, lelkem boldogan ujjongott.

Eml�kszem,

s�t�nkra a tavaszi szigeten, m�g b�gyadt napf�ny alatt,

egym�sba feledkezve �ppen, �bred� v�gy forr�sa fakadt.

Eml�kszem,

�lmunk egyszer �ssze�rt, �tl�pve egy �gi vil�gba,

meghozva a rem�nyt, egy f�ldi tal�lkoz�sra.

Eml�kszem,

a kamaszos, szem�rmes els� cs�kok �z�re,

kapkod�, lopott percek, t�n�keny l�t�re.

Eml�kszem,

mikor a v�gy, test�nk forr� n�szba hajtva,

val�ra v�lt �lmunk a hajnal �bren tal�lta.

Eml�kszem,

szavakra melyeket ki nem mondtam,

hab�r bel�l, lelkemben daloltam.

Eml�kszem,

v�rtad �g�retem, v�gtelen szerelemre,

f�ltem igent mondani a titkos rem�nyre.

Eml�kszem,

akartad minden napomat, �vemet,

f�jt, de nem adhattam percekn�l t�bbet.

Eml�kszem,

elv�l� utunkra, megsebzett sz�v�nkre,

b�n�t� �ress�gre, vesztett rem�nyre.

Eml�kszem,

�lmatlan �jszak�imra,

hi�baval� v�rakoz�sra.

Eml�kszem.

Eml�kszel?