Igen, hihetetlen, de az �si optikai tal�lm�ny ebben az �rkorszakban m�g megtal�lhat� volt, persze csakis igen nagy p�nz�rt �s m�g nagyobb �sszek�ttet�s m�k�dtet�s�vel. Esetleg �r�kl�ssel, vagy tal�lva az utc�n juthatott hozz� az arra �rdemes, ez ut�bbi kedvezm�nyezettje volt Plafaj�s.

Manaps�g, amikor a szem b�rmilyen probl�m�j�t v�gan megoldott�k kibernetikus, a szemet t�k�letesen ut�nz� szerkenty�kkel, ez k�sz csoda volt.

Plafaj�snak erre nem volt sz�ks�ge, de igen hatalmas tekint�lynek l�tszott benne, �s � adott a l�tszatra.

Pedig tudta, hogy azok az kiber szemek, valami fantasztikus tud�ssal b�rtak, p�ld�ul t�k�letesen l�ttak a legteljesebb s�t�ts�gben, �s ak�r a nap felsz�n�n is k�pesek lettek volna �gy sz�rni a f�nyt, hogy tulajdonosukat ne zavarja az intenz�v ragyog�s, m�r ameddig el nem p�rolog tulajdonos�val egy�tt. L�tni lehetett vele az iboly�nt�li �s inneni, az infrav�r�s �s a szuperfekete f�nyeket. Ezeknek ugyan semmi haszna nem volt, de a prospektusok szerint erre elengedhetetlen sz�ks�ge van mindenkinek. Ett�l azt�n mindenki elengedhetetlen�l fontosnak is tartotta, aki olvasta a prospektust, vagy l�tta az �jjel-nappal holov�zi�kon leadott rekl�mokat. 

A kiber szem elterjed�s�t azonban az a tulajdons�ga emelte meg a legjobban, hogy bizonyos be�ll�t�s ut�n �t lehetett vele l�tni a ruh�zaton, nagy �r�m�re a h�mnem� n�ps�gnek. A nemek m�sik r�sze pedig az�rt szerette meg, mert be lehetett vele �ll�tani a szem sz�n�t, �s �gy hozz� lehetett hangolni a leg�jabb kalaphoz, s�lhoz, vagy �ppen a kedvelt h�zi�llat szem�nek sz�n�hez, �s �t lehetett l�tni vele a ruh�zaton.