Az, hogy hősünk mi módon került ide a Vogon Táncoshoz címzett ivóból, tulajdonképpen érdektelen, hiszen roppant fárasztó lenne leírni egy teljesen eseménytelen, riasztóan unalmas utat.

Természetesen lehetne fokozni a történetet, mindenféle félresikerült teleportációval, vagy egy sivatagokon és vad hegyeken át, történő meneküléssel, a Plafajás vérére és egyéb testnedveire szomjúhozó rettenetes szörnyek elől, de hát ez a történet hitelességét veszélyeztetné.

Ugyanis köztudottan, teleportálni csak élettelen tárgyakat sikerült eddig, még akkor is, amikor élőlényeket helyeztek kísérletképpen a teleportáló készülékbe. Ami teleportálódott, az már mind élettelen volt, és többé-kevésbé hiányos. A temetkezési vállalkozások előszeretettel használták az elhunytak kikézbesítéséhez, különösen olyan elhunytaknál, akiknél ez-az már hiányzott testrészeikből, így semmi feltűnő nem történt.

A másik jelenet pedig, ama szomjúhozó szörnyetegekről, sivatag és hegyvidék híján semmiképpen nem jöhetett volna össze. Az már teljességgel lényegtelen dolog, hogy a bolygónak mindössze egyetlen ártalmas, és életre veszélyes lénye volt, de az már kora reggel óta bódultan aludt a kapualjban.

Ezen ok miatt, felesleges szót vesztegetni rá, hiszen állapota miatt nem játszik semmilyen szerepet történetünkben.