-Dehát, mégiscsak utazni kéne- merült fel újra a gondolat , akárcsak egy levegőért kapkodó fuldokló.

Eme hasonlat ugyan sántít, mint a glaborki féllábú rabló, aki arról volt nevezetes, hogy egy ízben az önműködő ajtó, bezárulván, satuba fogta a bal lábát. Mivel egyedül próbálta az automata, legénységnélküli hajót kirámolni, nem számíthatott segítségre. Egyetlen fegyverével, egy avít dísztőrrel lenyiszálta a lábát és menekült. Így lett sánta, és mellékesen közröhej tárgya, mert az ajtó mellett ott volt a nyitógomb hatalmas betűkkel feliratozva:"LOJ HNJIU!", ami hevenyészett fordításban azt jelenti, hogy "Ajtónyitó gomb, láb, vagy bármely testrész beszorulása esetére!"

Azonban rablónknak a "LOJ HNJIU!" nem jelentett semmit a beszélt nyelvén, és a gombot sem merte megnyomni mert egy korábbi esetben , egy másik kifosztandó űrbárkán történő gombnyomással, történetesen, sikerült köddé változtatnia a búvóhelyként használt, eldugott kis naprendszerét, az összes addigi rabolt javakkal és rablóközösségével együtt.

A Galaktikus Rendőrség, ezt az akciót olyannyira méltányolta, hogy felajánlotta részére az összes így elintézett gonosztevőre kitűzött vérdíjat, ami alig volt kevesebb, mint amit hosszú évek során összekalózkodott. Sosem jelentkezett érte. Pedig akkor most nem lenne sánta.